Bolla Zoltán könyvbemutató

Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava már az újkor előtt is jelentős kultúrtájnak számított a magyar történelemben. A társadalmi, technikai és kulturális modernizációt felvállaló reformkorban kezdték el kiépíteni a tó első, új alapítású fürdővárosát. A 19. század utolsó harmadában a vasút megjelenésével a Balatonnál is kialakult a nyugatias, hagyományos nagypolgári fürdőkultúra, és szaporodtak a nyaralást-pihenést szolgáló épületek. Az állam is kiemelt fejlesztésekbe kezdett, de az elsősorban a nagypolgárság által finanszírozott gyarapodást félbeszakította az első világháború annak hátrányos következményeivel. 1920 után korlátozott anyagi lehetőségek között kellett megoldani a középosztály és a tisztviselőréteg telekhez jutását és szerényebb nyaralóinak megépítését. Ennek a társadalmi rétegnek gyakorlatias elvek alapján dolgoztak ki mintaterveket elismert, nagyrészt fővárosi építészek. Főként az ő munkásságukban jelent meg a modernizmus építészeti és az art deco összművészeti mozgalma, amelyeket helybeli építészmérnökök és építőmesterek alkalmaztak ottani viszonyokra és igazítottak a megrendelők ízléséhez is. Más építészek a táj jellegzetességeit, helyi építőanyagokat vagy építészeti hagyományokat vettek figyelembe…