A Kulturális Örökség Napjai a MÉM MDK-ban
A Kulturális Örökség Napjai keretében szeptember 19-én, szombaton ismét sor került a már hagyománnyá vált raktársétára a műemléki gyűjteményekben, valamint megnyitotta kapuit a Walter Rózsi-villa, benne aktuális, a brutalizmus hazai megjelenéseit bemutató kiállításunkkal.
A Walter Rózsi-villa és a brutalizmus hazai emlékei közül eddig sosem látott merítést jelentő „Breuer, Goldfinger és más magyarok - Brutalista építészetünk itthon és odaát” kiállítás is ingyenesen volt látogatható. Utóbbi létrejöttét a MÉM MDK saját kutatása készítette elő, amely során felmérésre kerültek a brutalizmus hazai hatásai és azonosításra kerültek emlékei is. A tárlat több, mint 120 épületről készült fotódokumentációt ismertet, amelyet helyszínbejárások, szakirodalmi és archívumi kutatás, valamint a tervezőkkel készített interjúk egészítenek ki. A Kulturális Örökség Napjai programsorozatához kapcsolódva szombaton a műhelytérben három időpontban indult a „Tárgyak, tervek, történetek” című tárlatvezetés a Magyar Építészeti Múzeum műtárgygyűjteményének válogatott darabjai között. A látogatókat művészettörténészek kalauzolták végig a bemutatott műtárgyakon, azok történetén és a hozzájuk kapcsolódó érdekességeken. A program során a résztvevők betekintést nyerhettek a múzeum történetébe, valamint az intézményben folyó sokrétű szakmai és háttérmunkába is.
Az érdeklődők a látogatók elől elzárt gyűjteményi raktárakban ismerhették meg a több mint másfél évszázados gyűjtemény egyedi, muzeális értékű dokumentumait. A bejárást a Tudományos Irattár gyűjteményében kezdtük, ahol a magyar műemlékvédelem legkiemelkedőbb alakjainak hagyatékából szemezgethettek az érdeklődők. Rómer Flóris régész harangokhoz kapcsolódó rajzai, adatgyűjtései mellett a Műemlékek Országos Bizottságának legjelentősebb építészei is bemutatásra kerültek, legfrissebb gyarapodásként pedig Koppány Tibor építész hagyatékából egy vázlatfüzetet és portrét is kézbe vehetett a közönség. A Tervtárban a kronologikus válogatás során idealizált rajzok, meg nem valósult tervek, de a gyűjtemény legrégebbi darabja, Robert Onderka 1857-ből származó, pannonhalmi bencés apátsági templomot ábrázoló hiperrealisztikus ceruzarajza is előkerült a rajzfiókból. A Fotótárban a hivatal történetének legjelentősebb épületfotósainak munkássága mellett technikatörténeti részletekbe is bevezettük a résztvevőket. Könyvtárunkban többek között a gyűjtemény egyetlen ősnyomtatványa, Hartmann Schedel 1492-ben kiadott krónikája is bemutatásra került, de a topográfiai és bibliográfiai kiadványok jelentőségére is felhívtuk a figyelmet.
Látogatóinknak ezúton is köszönjük az érdeklődést és az értékes hozzászólásokat!
Hozzászólások